Azok után, hogy az elmúlt hetekben a jövő évi büdzsét a köznyelv már rendeleti költségvetésnek nevezte, mert a kormány annak elfogadásával gyakorlatilag kikerüli a parlamentet, most mégis váratlan döntést hozott a kabinet: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerda este közölte az MTI-vel, hogy január közepéig beterjesztik az Országgyűlésnek a költségvetés módosítását.
A finiséhez érkezett a 2023-as költségvetés rendeleti úton történő módosítása, a közlönyben történő kihirdetése előtti utolsó mozzanatként a Költségvetési Tanács közzétette véleményét a tervezetről. Ebből a dokumentumból már sok lényeges és új információ kiolvasható. Ezek közül a legfontosabb és talán a legérdekesebb - főleg a befektetők és hitelminősítők, valamint a fiskális politika hitelessége szempontjából - az eredetileg 3,5%-ra tervezett hiánycél 3,9%-ra történő emelése. Szembetűnő továbbá, hogy a jövőre 670 milliárd forintra tervezett Rezsivédelmi Alap 2610 milliárd forintra hízik. Ez is jól mutatja, hogy nagyon sokba kerül még a módosított rezsicsökkentési rendszer állami finanszírozása is. A Tanács véleményének érdekessége továbbá, hogy az aláírók között nem szerepel Matolcsy György jegybankelnök (és KT-tag) aláírása.
A kormány már gőzerővel dolgozik a 2023-as költségvetésről szóló törvény rendeleti úton történő módosítására, egy csütörtök esti rendeletével lényegében ennek ágyazott meg.
A kormány a novembertől életbe lépő alaptörvény-módosítás jogi kereteinek megfelelően újra kihirdeti az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa miatti veszélyhelyzetet - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) pénteken az MTI-vel.
A szerdai közlönyben hirdette ki a kormány a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény egyes szabályainak veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról szóló kormányrendeletet. Ennek lényege, hogy a - várakozásoknak megfelelően - veszélyhelyzet idejére felfüggeszti a költségvetés hiányára vonatkozó fiskális szabályt.
Megszavazta a parlament a felhatalmazási törvény új verzióját, amely a tavaszihoz hasonlóan lehetővé teszi, hogy a veszélyhelyzet idején hozott, akár törvényeket is felülíró kormányrendeletek két héten túl is érvényben maradjanak – írja a 24.hu.
A Freedom House éves jelentésében ír arról, hogy Magyarország már nem tekinthető demokráciának a hatalom példa nélküli konszolidációja miatt – számol be a hírről a Bloomberg.
Bár konkrétan nem említi Magyarországot és a hétfőn elfogadott, 2 órával később már aláírt, éjjel pedig ki is hirdetett magyar koronavírus törvényt, de gyakorlatilag elsősorban a magyar kormánynak címezte figyelmeztetését Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a kedden kiadott közleményében. Ebben ugyanis világosan benne van, hogy a válsághelyzetben született rendkívüli intézkedések nem lehetnek határozatlan ideig érvényben, márpedig a most hatályba lépett magyar felhatalmazási törvénnyel bevezetett rendeleti kormányzásnak nincs határideje és közben súlyos büntetéseket helyez kilátásba a vírusról dezinformációkat terjesztőkre, illetve az intézkedések hátráltatóira.
A várakozásoknak megfelelően a március 30-i Magyar Közlönyben megjelent a 2020. évi XII. törvény a koronavírus elleni védekezésről, melynek lényege, hogy a kormány rendeleti úton is kormányozhat, határozatlan időre.
Alig egy-két órával a parlamenti szavazás után máris elrendelte a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény kihirdetését Áder János köztársasági elnök, és közben üzent a törvénnyel kapcsolatos két leggyakoribb (ellenzéki) vádra is. Áder aláírása után a Közlönyben várhatóan órákon belül megjelenik a törvény és így a kormányzati ígéretekkel összhangban akár már ma éjféltől is hatályba léphet határozatlan időre a rendeleti kormányzást lehetővé tevő jogrend.
Elfogadta a parlament hétfőn a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényt. A veszélyhelyzet idején a kormány a jogszabályoktól eltérő rendkívüli intézkedéseket hozhat az emberek egészsége, a jogbiztonság és a gazdaság stabilitása érdekében.
Az Országgyűlés ma szavaz a kormány koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslatáról, amely a rendeleti kormányzás lehetőségét vezeti be a veszélyhelyzet idejére.
Az Európai Bizottság hétfőn nem kívánt kommentárt fűzni a magyar törvénytervezethez, amely meghatározatlan időre különleges felhatalmazást adna a kormánynak a koronavírus elleni küzdelemben. Azt ugyanakkor világossá tette a testület, hogy mindenféle szükséghelyzeti intézkedés csak ideiglenes lehet, összhangban kell állnia az európai és a nemzetközi joggal, és nem korlátozhatja a média függetlenségét – foglalja össze a Bruxinfo.
Közös videóüzenetben kérte az Országgyűlést a koronavírus-törvény elfogadására Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője.
Tizenkét oldalas törvényjavaslatot nyújtott be a kormány nevében Varga Judit igazságügyi miniszter. A javaslat lényege, hogy veszélyhelyzet esetén a kormány rendeletekkel is kormányozhat, határozatlan időre szólóan, ha a parlament valamilyen okból nem tud összeülni. A javaslatról azonban most csak akkor dönthet az Országgyűlés, ha eltérnek a házszabálytól, ehhez pedig 80%-os támogatottság szükséges.
Három fontos jelenség is megütötte a közvélemény ingerküszöbét, érdemes ezeket áttekinteni.
A rovatvezető már fel is mondott.
Leszállították átvizsgálásra.
Egyszer már sikerült nekik.
Berobban az életünkbe a mesterséges intelligencia.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
